Barion Pixel

A Dísznövény Webáruház cookie-kat használ, annak biztosítására, hogy a használata kifogástalan legyen, és a legjobb élményt nyújtsuk Önnek webáruházunkban.
Bővebb tájékoztatást adatkezelésünkről itt talál: Adatvédelmi nyilatkozatunk
(A beállításokat bármikor módosíthatja a képernyő bal sarkában megjelenő fogaskerékre kattintva!)

Menü

27. Klíma, mezoklíma, mikroklíma - Dísznövény blog

Majercsik László kertépítészmérnök
2022. 09. 16. 00:00:00
27. Klíma, mezoklíma, mikroklíma - Dísznövény blog

Most, a gyorsuló klímaváltozás fenyegetettsége okán, fontos kérdés lett, a klíma és a dísznövények viszonya.

A klímaváltozás miatt igazán előtérbe kerülhet egy-egy díszkert és dísznövényeinek megtervezése kapcsán, hogy hogyan lehet a kiválasztott dísznövény részére megteremteni, a számára megfelelő környezetet úgy, hogy közben a klíma kedvezőtlenné válik. Ekkor kerül előtérbe a mezoklíma és a mikroklíma létezése és megteremtése. Erről olvashat néhány észrevételt és tanácsot az itt következő blogunkban.

Otthonunk A Föld bolygó képFöld, melyen változatos klimatikus viszonyokat találhat az idelátogató, és az itt élő teremtmény. Ez a sokféle változatosság az éghajlat terén, köszönhető annak, hogy a Föld a keringési síkjához képest megdőlt, szöget zár be, ez okozza a mérsékelt égöv évszakainak váltakozását. Valamint, a Föld bolygó nemcsak egy oldalát mutatja a központi csillaga felé, hanem forog a tengelye körül, oly módon, hogy a Föld minden pontját éri a Nap fénye, és így létezik nappal és éjszaka is, szintén a Föld minden pontján. Alapvetően a Föld változatos éghajlati és klimatikus viszonyainak, területi változatosságának ezek az okai. Biztosan van még számos egyéb ok, amik csillagászati ismeretekkel leírhatók, a lényeg azonban ez.

Éghajlat - 4 évszak képA Földet ezek következtében lehet éghajlati zónákra osztani, kezdve az Északi-sarktól a sarkköri hideg zóna, aztán a mérsékelt égövi zóna, majd az egyenlítő környékén a trópusi zóna éghajlataira. Onnan a déli féltekén ez szintén ismétlődik fordított előjellel. Egy-egy zónán belül aztán több árnyalat is lehet, ha a minket érintő, érdeklő mérsékelt övet nézzük, akkor hidegebb északi területek (tundra, tajga) hosszabb és keményebb telei mellett, van a mediterrán jellegű, enyhe telű terület is.

A növény- és állatvilág évmilliók, százezer évek vagy több tízezer év alatt tökéletesen alkalmazkodni tudott ezekhez a viszonyokhoz, és volt idejük a változásokra reagálni, amik nem egyik napról a másikra következtek be, hanem hosszú átalakulások következtében. Például, a legutóbbi jégkorszak 'nemrég' ért véget, ez a nemrég azonban tíz-egynéhány ezer évet ölelt fel. Bár a mostani klímaváltozás mentén hallani azt is, hogy a jégkorszak még nem ért véget Antarktiszi jétömb, pngvinekkel kép, ugyanis a Földön a mai napig előfordulnak jéggel borított területek, függetlenül az évszakoktól - közismerten ilyen az Antarktisz területe -, és amíg ezek teljesen fel nem olvadnak, addig tart a jégkorszak.

Tehát az éghajlati, klimatikus változások élőlényekre gyakorolt hatásával nincsen probléma, az alkalmazkodás meg tud történni, ám ez nehezebbé válik, amennyiben ez a folyamat gyors, vagy túl gyors. A növények elterjedése esetén az adott terület klimatikus- és talajviszonyaihoz jól alkalmazkodó növényeket őshonos növényeknek nevezzük. Ezek hosszú, több ezer éves ittlétük során, sok kedvezőtlen hatást toleráltak, túléltek. Fajaik sikeresen hódították meg, foglalták el a rendelkezésükre álló területek minél nagyobb részét, miáltal az adott terület jellegzetességét növényi szempontból létrehozták.

Az itt leírtak alapján, az adott terület klímáját és talajviszonyait nem toleráló növények nem is hatoltak az őshonos fajok állományába, mert biztos pusztulás várt rájuk. Hajós utazás képMindez, addig szabályozta is a növényvilág jellegzetességét egy-egy területen, amíg az Ember arra nem vetemedett, hogy az utazásai során megkedvelt haszon- vagy dísznövényeket látni akarta otthon, a saját lakókörnyezetében, és nem a természetes élőhelyén. Telepíteni, termeszteni, terjeszteni kezdte a behurcolt növényt. Mivel sok esetben egyáltalán nem feleltek meg a klimatikus viszonyok a behozott növény igényeinek, az Ember mindent elkövetett, hogy ezt mesterségesen (növényházak, télikertek) vagy trükkök révén (épített környezet, mely a klímát kicsiben befolyásolja) módosítsa.

Ennek a befolyásolásnak nagyobb léptéke, amit mezoklímának nevezünk, a Városi látképvárosok létrejötte. A város méreténél fogva, és az építészeti anyagok felhasználásának révén, hatást gyakorol klimatikus környezetére. Példaként, ennek a hatásnak létezésére,  a burkolt utak létesítése hozható fel, mely burkolatokkal végül az egész városi felületet befedik a városépítők, legalábbis nagy részüket. Az épületekkel együtt pedig a belvárosi területek 100%-a is takarásba kerülhet akár. Az így létrejött városi felületek nyáron intenzívebben nyelik el a napsugárzást, majd fokozottan melegítik a városi levegőt. Télen pedig, a városi házak fűtése kapcsán, a hideg telek a város révén enyhébbekké válnak. Továbbá a fűtés szén-dioxid termelése, az üvegház-hatás következtében, még az esti lehűlést is gátolni fogja. Tehát, így jöhet létre mesterségesen egy adott területre jellemző éghajlati klímától eltérő jellegű, városnyi mezoklíma.

Fuji hófödte csúcsa, tavaszi képTermészetesen is létezhetnek mezoklímák, egy-egy völgynek vagy hegycsúcsnak is lehet a területre jellemző éghajlattól eltérő jellegű mezoklímája (Fuji hegy, Kilimandzsáró). Az Ember ezeket a természetes mezoklímákat már régóta felfedezte, kihasználta, és mai napig is ápolja, műveli. Más példát nem is kell felhozni, mint a szőlőtermesztést, ami a déli lejtésű területeken elterjedt. A déli, napsütötte területek a zordabb klímán is más, enyhébb körülményeket teremtenek fokozott benapozottságukkal. Ellenkező, északi lejtésű területek, völgyzugok pedig a melegebb égövön is teremthetnek fenyőféléknek megfelelő klímát, hosszabb teleket, amit az Ember ismét kihasznál fatermesztésre és síelésre egyaránt.

Aztán ugyancsak létrejöhetnek mesterséges és természetes mikroklímák is, amelyek akár csak egy kis kertre, parkra, természetes ligetre, oázisra lehetnek jellemzők, vagyis sajátos, a terület jellegzetes klímájától miniben, akár nagy mértékben is eltérő jellegzetességgel bírnak. Például a beépítettség létrehozhat olyan zugokat, a tetősíkok által határolt területek révén, olyan kicsiny termőhelyeket, ahol a jellemző hideg telek teljesen eltűnhetnek, és téli tavasz vagy kellemes nyáridő is lehet a télben.
Így lehetséges, hogy kicsiny paradicsomi körülmények teremthetők, ahol melegséget árasztó, ám kellemes körülményeket igénylő, csoda-szép dísznövények is körbevehetik az erre vágyó Embert. Arról most ne beszéljünk, hogy ugyanígy rossz, kellemetlen irányba is befolyásolható, zordabbá tehető egy-egy, amúgy kellemes terület klímája. Bár, aki a meleg-égövön az általa kedvelt hidegebb, boreális, fenyők által uralt környezetet szeretne teremteni, nos az nem mondható rossznak. Ilyen körülmények, mikroklímák is létrehozhatók árnyékolással,  észak felé tájolással, a lejtésviszonyok megváltoztatásával.

Mindebből következik, hogy tudatos környezetalakítással az Embernek módjában áll az őt körülvevő éghajlati klímát, akár nagy mértékben is befolyásolni, és elviselhető környezetet teremteni dísznövényei és önmaga számára is, tudatos környezetalakítással. Ehhez a Dísznövény Webáruház megfelelő dísznövény-csoportosítással tud az Ön segítségére lenni, ugyanis dísznövények éghajlati hangulatoknak megfelelő csoportosítását hoztuk létre:

Éghajlati tájegységek szerinti dísznövény csoportosítás


Épített díszkert, mikroklímát hoz létre


Tartalomhoz tartozó címkék: hír kertépítés kertgondozás
blog comments powered by Disqus

Keresés