13. Dísznövények lélektani és a kertgondozás lélektani és testi egészségre gyakorolt hatása - Dísznövény blog

Majercsik László

Talán az nem szorul magyarázatra, hogy a kert, ezen belül a díszkert hat az emberek mentális és lelki egyensúlyára, pontosabban elősegíti a lelki és mentális egyensúly fenntartását.

Kínai bölcseletként hallottam, és lehet, hogy pontatlanul idézem, de a lényeget biztosan jól: pillanatnyi élményt okoz egy jól elkészített étel, ezáltal az étkezés, egy napig tartó boldogságot okoz a házasság (lehet picit több napot is), ám az igazi, tartós, életre szóló boldogságot a kertedben találod meg. Az ősi kultúrák a természetet, a növényeket, különösen a fákat, mindig különös tisztelettel és szeretettel közelítették, aminek az alázat is része volt. Ezt sajnos korunk emberei már nem gyakorolják, különösen nem a városlakó kortársaink. Ő számukra ajánlott különösen a díszkert, a díszkerttel való törődés, mindennapi figyelem és mindennapi örömforrás, aminek a kertgondozás is része, vagyis forrása lehet.

Egy elkészült díszkert már az átadás pillanatától, talán inkább az első kapavágástól hatással van a kerttulajdonos pszichéjére.

Majd a díszkert éretté válásától, ami 10-15 év fejlődést jelent, pedig teljesen magába szippanthatja, élményt nyújtó hatásával. A környezet, ami átalakul, zölddé válik, a mentális és pszichés egyensúly fontos támogatója lesz, amit ettől kezdve díszparknak, díszkertnek nevezünk. A kertgondozás pedig mind a lelki egyensúlyra, mind a testi erőnlétre lehet kifejezetten jó hatással. Nem véletlen, hogy idős korban ez a tevékenység sok idős ember számára válik a szükséges testmozgás egyik forrásává, egyúttal örömforrásává, teljessé téve a hátralévő életszakaszát testi, lelki és szellemi értelemben egyaránt.

Ismét kínai: a régi kínaiak szerint az életed akkor kezdődik, amikor el kezded építeni a kertedet, aztán - mint a bevezetőben már olvasható volt - szintén a régi kínaiak szerint, ha pillanatnyi boldogságra vágysz egyél egy jót, ha egy pár napos boldogságra vágysz, házasodj meg, ám a tartós boldogságot, ami egész életre szól, azt a kertben találod meg. Talán a díszkert és a dísznövények fontosságáról nem is lehet ennél kifejezőbben megfogalmazni a lényeget, ebben benne van minden, amit egy kert jelenthet az ember lelki, szellemi és testi valójának! Európai szemmel tűnhet ez túlzásnak, ám az európai és az észak-amerikai civilizációk szakadtak el leginkább a természettől. Pici adalék ehhez, és talán nem is túl gusztusos európai szemmel, ám jellemző, hogy Európa az egyetlen földrész bolygónkon, ahol nem fogyasztanak rovarokat. Ezzel nem azt mondom, hogy szükséges a fogyasztásuk, bár sokszor hallom, hogy a rovarfogyasztás megoldaná a Föld táplálkozási gondjait, magas fehérjetartalom, szaporaság stb..., inkább arra példa, hogy ez is egy eleme a természettől való teljes elszakadásnak.

A fejlett civilizációk városlakóinak minimálissá degradálódott a kapcsolata a természettel, talán a fajfenntartáson kívül, ami az élővilág ősi és egyik legerősebb motívuma, mára nullára redukálódott együttélése a természettel. Városi parkok, a családi házak díszkertjei adnak egy városlakó számára talán egy icipici lehetőséget találkozni a természettel, ezen belül is növényekkel, ezen belül is dísznövényekkel. Ebből aztán következik, hogy ezeknek a városi tereknek a jelentősége, kis méretükhöz képest, óriási, mind lélektani, mind testi szempontból. Így aztán roppant lényeges, milyen a kialakításuk, elrendezésük és milyen növényanyag kerül kiültetésre, amely kiültetés, lényegében a díszpark és a díszkert vázát határozza meg.

Talán azt nem kell ecsetelni, hogy növények nélkül nem létezik díszkert, díszpark. Ez bizonyos értelemben nem igaz, mivel ismertek japán kőkertek, ahol nem a dísznövények dominálnak, mivel nincsenek, viszont ezek kicsik és inkább az elmélkedés színterei, valamint a felületük olyan mívesen van gereblyézve, amik különböző mintázatot formáznak, hogy ezekbe a kőkertekbe valójában nem is léphet be élő ember. Egy-két pontra, az elmélkedés pontjaira vannak hangolva, kialakítva, lényegében képek, műalkotások és semmiképp nem kertek. Itt következik erre néhány fotó, példaként, amiken azért az látszik, hogy 100°%-ban nem mellőzik a kőkertekben sem a növényt:

Japán kőkert kép Japán templomi kőkert kép Japán kert kőkert kép

Nyilvánvaló, hogy a japán kőkertekben a kőre lépni tilos felirat érvényesül, bár részükre ezt nem szükséges kiírni, számukra ez természetes, annál is inkább, mert ezek a kőkertek sokszor templomaik környezetében találhatók: zen, sintó vallási helyeknél. Jelentőségük, mondanivalójuk, jelentésük is ennek megfelelő, és ez meghatározza a tiszteletüket is. Van európai példa is, bár ezeken is az látszik, hogy inkább grafikai műalkotások, semmiképp nem a díszkertek olyan területei, amit használhat az idetérő, inkább a csodálat látványos tárgyai:

Kavics patak részlet kép Kőker részlet kavicsfolyó kép

Ezekből a példákból az látszik, hogy igazi díszpark és a díszkert, amik az élettér részét tudják képezni, azok elképzelhetetlenek dísznövények nélkül. Az ember pszichéjére gyakorolt hatásán kívül a növény kitölti és színesíti a teret, megszüntetve az ürességet. Kondicionálja a levegőt, és városokban fontos, hogy felfogja a forgalom által keltett port, tompítja a zajt, vegetációs időszakban oxigént termel. Élőhelyet biztosít madarak és egyéb kis állatok számára. Mindezzel nagyban hozzájárul a helyenként nem jól megépített, sivár városi környezet élettelivé tételében.

A Dísznövény Webáruház, és a cégünk jelmondata, szlogenje a következő: Lehet a világunk zöldebb? Szerintünk igen!

Ehhez pedig ültetni kell, és ültetünk is sok-sok dísznövényt városainkban, és falvainkban is!